A lengyel GDP tavaly éves átlagban 2,9%-kal nőtt a 2023-as 0,1% után - közölte előzetes adatként csütörtökön a lengyel statisztikai hivatal (GUS).
Csökkent a tavalyi negyedik negyedévben a német és a francia GDP a megelőző három hónaphoz képest, és az olasz GDP is csak stagnálni tudott – derült ki a ma délelőtti statisztikai adatközlésekből. Az eurózóna szintjén mindez azt jelentette, hogy stagnált a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a várt 0,1% helyett, és a harmadik negyedévi 0,4%-os növekedés után. A kellemetlen csütörtöki adatok körébe tartozik az is, hogy az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,3%-ra emelkedett decemberben a novemberi 6,2%-ról.
Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévit. Ezzel Magyarország kikerült a recesszióból, hiszen fél éven át tartó zsugorodás után növekedést tudott felmutatni. A szakértők előzetesen 0,2%-os GDP-növekedésre számítottak. Éves összevetésben 2024 utolsó három hónapjában (kiigazítatlanul) 0,4%-os volt a növekedés, a piaci elemzők stagnálást vártak.
Kína pénteken várhatóan olyan gazdasági adatokat tesz közzé, amelyek szerint a világ második legnagyobb gazdasága 2024-ben körülbelül 5%-kal bővült. Sok kínai állampolgár azonban mélyen szkeptikus a hivatalos számokkal kapcsolatban, mivel mindennapi tapasztalataik inkább recessziót tükröznek – számolt be a Financial Times.
Európában minden ország költségvetése szenved, Magyarország viszont csökkentette idén a deficitet, és több fontos célt is elért - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a magyar gazdaság idei évéről, a jövő évi kilátásokról, Magyarország strukturális kihívásairól, az euró-forint árfolyam mozgásáról, a költségvetés helyzetéről, a gazdaságpolitikai irányítás átalakításáról, a vendégmunkás-szabályozás módosításáról, az orosz-ukrán háború lehetséges kimenetéről, valamint az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésének rövid és hosszú távú következményeiről. Aggasztónak nevezte, hogy nem látni azt a német stratégiát, ami az ipar hanyatló helyzetét kezelné. A magyar kormány megítélése szerint az innen érkező kihívásra diverzifikációval érdemes válaszolni, ez pedig összefügg a konnektivitás alapú stratégiával. Ezzel összefüggésben kijelentette: jövőre már működés közben láthatjuk az új magyar gazdaságpolitikát. Előrevetítette azt is: a háború lezárása egy valódi fordítókorongként tud működni.
A potenciális vámemelések miatt az eddigi 1,1%-ról 0,8%-ra rontotta az eurózóna 2025-ös éves átlagos GDP-növekedési előrejelzését szerdai elemzésében a Goldman Sachs.
Kína hazai összterméke (GDP) 2023 eleje óta a leglassabb ütemben nőtt a harmadik negyedévben az ázsiai ország statisztikai hivatalának pénteki közlése szerint.
Oláh Dániel a magyar gazdaság függőségének csökkentését sürgeti az EU-tól és Németországtól, megfizethető lakhatást javasol az Airbnb szabályozásával és alacsony kamatozású hitelekkel, valamint a minimálbér emelésével ösztönözné a termelékenységet. Véleményem szerint azonban az EU-s függőség nagyrészt adottság, a keleti nyitás politikája pedig nem hozott változást. A lakhatás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az olcsó hitelek csak növelik az ingatlanárakat, nem csökkentik azokat. A béremelések első körben rontják a termelékenységet, mivel ezek növelik a termelési költségeket és versenyképességi problémákhoz vezetnek. A magas nyomású gazdaságpolitika a jelenlegi helyzetünkben inkább inflációt, mint növekedést eredményez, ezért inkább a termelékenység növelésére kellene koncentrálni, és nem a teljesítmény nélküli béremelésre.
Középtávon az energiaárak növekedésre számít Zsiday Viktor. Az ismert pénzügyi befektető a Pénzcentrumnak adott interjújában elmondta, hogy a globális gazdaság és a tőkepiacok legfontosabb kérdése, hogy lesz-e recesszió az Egyesült Államokban, ha igen, jelentős tőzsdei esés jöhet. A közgazdász szerint 2030-ig az átlagos éves magyar gazdasági növekedés 3 százalék alatt marad.
Az észak-macedón kormány 500 millió eurós hitelt vett fel a magyar Eximbanktól a költségvetés és helyi fejlesztések támogatására. A kedvező feltételekkel nyújtott kölcsön jelentős megtakarítást jelent az országnak a nemzetközi pénzpiacokhoz képest, és várhatóan elősegíti a gazdasági növekedést - írta meg a SeeNews.
400-as euró-forint árfolyam, lassabb gazdasági kilábalás, jövőre várható új jegybankelnök, átalakuló kormányzati gazdaságirányítás, 2026-os parlamenti választások - csak néhány olyan esemény, amely miatt biztosan nem fogunk unatkozni az előttünk álló 1-2 évben. Ebben a helyzetben lesz különösen aktuális és releváns a Portfolio Budapest Economic Forum című gazdasági csúcskonferenciája október 17-én. A rendezvény negyedik szekciójában kendőzetlenül beszélnek ezekről a témákról az ország legnevesebb, legismertebb közgazdászai. Most érdemes regisztrálni a konferenciánkra.
A gazdasági növekedés idén lassabban áll helyre a vártnál, a fogyasztás felpörgése várat magára, de ami még nagyobb baj, az a beruházások szenvedése. Egy ilyen gazdasági környezetben nincs könnyű dolga a vállalati szektornak, amikor üzleti tervezésről van szó. Az október 17-i Budapest Economic Forum című gazdasági csúcskonferenciánkon éppen ezért a legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatok vezetői segítenek eligazodni ebben a kérdésben. A rendezvényre ide kattintva lehet jelentkezni.
Augusztusban az előzetes adatok szerint 671 millió eurós többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, szinte hajszálra annyi, mint egy évvel ezelőtt. Az elmúlt hónapokban a többlet növekedése érezhetően megállt, ami nem probléma, viszont kellemetlen, hogy az export és az import éves alapon csökkent.
A német kormány a jövő szerdán megjelenő friss gazdasági prognózisában idénre már nem 0,3%-os növekedéssel, hanem 0,2%-os visszaeséssel számol – közölte vasárnap névtelen forrásokra hivatkozva a Süddeutsche Zeitung.
Bár a nyár elején a stabilizálódás jeleit mutatta az ipar, a friss augusztusi adat szerint ideiglenes volt a megállás a lejtőn: az előző hónaphoz képest 0,5%-kal zsugorodott a termelés volumene. A szektor a gyenge nyugat európai és kínai konjunktúra miatt szenved, és egyelőre nincs jele a fordulatnak.
Áfa-, és társasági adóemelést, valamint a tranzakciós illeték bevezetését tartalmazó hatalmas költségvetési hiánycsökkentő csomagot hagyott jóvá csütörtökön a szlovák parlament, amely jócskán lassíthatja majd a szlovák gazdasági növekedést.
A a London School of Economics szakértőjének cikke.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Varsó a GDP 4,1 százalékát költi a védelemre és fegyverkezésre.
Még keresik a helyszínt, egy harmadik országban lesz.
"Románia felülmúlja a többi, "BBB-" kategóriában található államot."
Elon Musk keze is benne lehet a dologban.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
